Kölyökvásárlási tanácsok!

   Tehát Ön végérvényesen beleszeretett egy kutyafajtába. A család minden tagja helyesli vásárlási szándékát. Figyelembe vette, hogy a kutyatartás mennyi plusz költséggel és elfoglaltsággal jár. Már „csak” azt kell eldöntenie, honnan vegyen kiskutyát. A legfontosabb, hogy tájékozódjon. Böngéssze át a kutyás folyóiratok hirdetési rovatát, keresgéljen az interneten, látogasson el kutyakiállításokra. Semmiképp ne vegye meg az első útjába eső kiskutyát! Megfontoltan kell döntenie, hiszen 10-15 évre választ társat. (Tartós műszaki cikket, autót sem vesz hirtelen felindulásból, miért tenne most másképp?) Ne vásároljon aluljáróban, piacon, vagy kutyakiállításon kerítés mellől esetleg az autó csomagtartójából. Felelősségteljes tenyésztő sohasem tenné ki a kiskutyákat annak a stressznek és járványtani kockázatnak, ami ilyen helyen érheti őket! Mielőtt meghozza döntését, nézzen szét néhány tenyészetben. Így lesz összehasonlítási alapja. Nem baj, ha épp nincs eladó korú kölyök, legalább nem csábulhat el egy bájos pofi láttán, és nem is tudnak Önre rásózni egy eladhatatlan kölyköt.

 Ki a tenyésztő? (És ki nem az?)

   Mindenki, aki legalább egyszer létrehozott egy almot, befolyást gyakorolhat a fajtára, mégsem nevezhető automatikusan tenyésztőnek (legfeljebb jogi értelemben). A kutyatenyésztés ugyanis nem csupán a világ egyik legszebb elfoglaltsága vagy költséges passzió, hanem életforma. Célja nem pusztán egy újabb alom előállítása, hanem a fajta javítása, minél jobb és szebb egyedek létrehozása.

   A tenyésztő első és egyik legalapvetőbb ismérve a kutyák, és ezen belül az adott fajta iránti feltétlen szeretet. Ez azonban csak az alap. (Habár enélkül aligha nevezhető az illető tenyésztőnek – legfeljebb szaporítónak, kutyagyárosnak, stb.) Ahhoz, hogy valaki tenyésztővé váljon, legalább alapszinten ismernie kell a kutya anatómiáját, élettanát, viselkedését, a legfontosabb betegségeket, a szülési folyamatot. Nagyon kell ismernie a fajtát: a fajtaleírást (standard), a hazai és külföldi állományt. Egy tenyésztő pontos információval tud szolgálni kutyái származásáról, ellenben a szaporítók sokszor még a saját kutyájuk nevét sem tudják megmondani. Sokszor élnek azzal a szemfényvesztő módszerrel, hogy ódákat zengnek a kiskutya törzskönyvén található egyetlen valamire való ősről, hogy eltereljék a figyelmet a gyenge minőségű szülőkről, nagyszülőkről.

   Minden tenyésztőnek van tenyészcélja. Megálmodja a szerinte tökéletes bassetet, és minden párosítást úgy tervez meg, hogy a születendő kiskutyák ezt az ideált minél jobban megközelítsék. Ehhez persze ismernie kell szukája hibáit, és úgy kell hozzá párt választania, hogy a kan ellensúlyozza ezeket.

   Ahhoz, hogy egy tenyésztési koncepció érvényre jusson, több aktív tenyészszukára van szükség. Ezen kívül kölykök, öreg kutyák és esetleg kan (kanok) is növelik a létszámot. Fontos viszont, hogy csak annyi kutya legyen a tenyészetben, amennyivel még foglalkozni tudnak. Ezért előfordulhat, hogy a tenyésztő elajándékoz, vagy jó helyre elad olyan fiatal, vagy fiatal felnőtt kutyát, amely nem válja be a hozzá fűzött reményeket. De vigyázat egy lelkiismeretes tenyésztő SOHA nem válna meg egy tisztességben megőszült kutyától! Ilyet csak profitorientált kutyagyárosok tesznek! (hasonlóan visszataszító a vemhes szukák adásvétele)

   Könnyen belátható, hogy minél több fajta tenyésztésével foglalkozik valaki, annál szerteágazóbb ismeretanyagra, valamint a kutyák ellátásához annál több pénzre és időre van szüksége.

   Véleményem szerint a mai magyar viszonyok között két fajta minőségi tenyésztése még megoldható stabil anyagi körülmények és a családtagok hathatós segítsége mellett. Legyen viszont fokozottan óvatos, ha ennél is több fajta nagyszámú képviselője található meg egy kennelben. Különösen, ha minden fajtából, viszonylag folyamatosan kaphatók kölykök.

   A tartási körülmények sokszor még a laikus kutyabarát számára is egyértelműen elárulják, hogy tenyésztővel vagy szaporítóval van-e dolga. Az a fontos, hogy legyen a kutyáknak higiénikus, az időjárási viszontagságok ellen védő tartózkodási helye, melyhez megfelelően nagy kifutó vagy udvar tartozik, ahol megadatik nekik a biztonságos, szabad mozgás, valamint a fajtársakkal, a külvilággal és a gazdával való kapcsolattartás lehetősége. Bízzon józan ítélőképességében: olyan helyen jár, ahonnan szívesen vinne otthonába egy társat? Forduljon sarkon, ha a kutyák szemmel láthatóan félnek, boldogtalanok, elhanyagoltak, ha rossz egészségügyi állapotban vannak és/vagy „térdig” járnak a mocsokban. Ne vegyen ilyen helyről kiskutyát szánalomból! Akkor már inkább egy menhelyi kutyust mentsen meg! (Így a vételárat is megspórolhatja.) NE SZPONZORÁLJA PÉNZÉVEL A FELELŐTLEN KUTYAGYÁROSOK TEVÉKENYSÉGÉT! AMÍG KERESLET VAN, KÍNÁLAT IS LESZ!!

   Legyen bizalmatlan, ha az eladó házhoz szállítást ajánl. Vajon miért nem akarja, hogy Ön menjen el látogatóba? Talán tisztában van azzal, hogy a körülmények láttán meggondolná magát? És ha nem olyan kutyát kap, amilyet szeretne? (Nem olyan színűt, neműt, korút, árfekvésűt stb., mert a megrendelt típus éppen elfogyott.) Hogyan mondaná meg, hogy ez a kiskutya nem kell Önnek? Ne hozza magát ilyen kellemetlen helyzetbe!

 Mire vigyázzon vásárlásnál?

   A kiskutyák, még egy viszonylag homogén almon belül sem teljesen egyformák, sem küllemükben, sem jellemükben. Egy tenyésztő azonban ismeri őket annyira, hogy meg tudja mondani melyikből milyen kutyus válhat. Általában az alábbi célokra adnak el basset kölyköt:

  •  Kedvtelés (hobbi). Az ilyen kölyök szerényebb külső adottságokkal rendelkezik, esetleg van valamilyen, tenyésztésből kizáró, de a normális életvitelt nem akadályozó hibája. A legtöbb vevő lakóhelyéhez legközelebb eső, legolcsóbb kiskutyát választja erre a célra. Tudni kell azonban, hogy óriási különbségek lehetnek egy tenyésztő és egy szaporító által kínált hobbikutya között. A tenyésztő ugyanis sokkal magasabb színvonalon dolgozik, így egy nála született hobbikutya minősége nagymértékben meghaladja a szaporítóét. Sajnos minden jószándéka és igyekezete ellenére egy tenyésztőnél is születhet hibás kölyök, de lényeges különbség, hogy Ő erre a hibára felhívja a vevő figyelmét, s nem próbálja meg rászedni. Nagyon fontos: még egy hobbikutyánál is alapvető követelmény az egészség!

  • Tenyésztés. Erre a célra alkalmas lehet egyrészt a lényegi hibáktól mentes, átlagoshoz közeli küllemű, másrészt a kimagasló küllemű, de jellemében visszahúzódó, szemlélődő típusú kölyök. Valószínűleg egyik sem lesz a kiállítások sztárja, de stabil genetikai háttérrel elsőrangú tenyészkutyák lehetnek.

  • Kiállítás. Csak a kimagasló küllemmel és megfelelően élénk temperamentummal, nagy adag önbizalommal rendelkező kölykökből válhat igazi showkutya. Jó genetikai háttérrel tenyészkutyaként is sikeres lehet.

   Kiállítási és tenyészkutyát, csak elismert tenyésztőtől szabad vásárolni. Egy ilyen tenyésztő büszke kutyáira és arra törekszik, hogy azokat minden lehetséges fórumon, minél nagyobb közönség számra megmutassa. Gyakran jár kiállításokra és ma már szinte természetes, hogy van honlapja is. Minél nagyobb aránytalanság áll fenn az egy kennelből származó és a kiállításokon bemutatott kutyák száma között, annál valószínűbb, hogy az illető szaporító.

   A minőségbeli különbség az árban is megnyilvánul. Egy kiállításra, tenyésztésre kiválasztott kölyök mindig többe kerül, mint egy hobbi minőségű. Ugyanígy egy növendék kutya ára is jóval magasabb lehet, mint egy kölyöké, főleg, ha már kiállítási eredményekkel is rendelkezik. Az ár megállapításánál az adott alom felnevelési költségei mellett, általában figyelembe veszik a szülők tartási költségeit, a fedeztetés, a kiállítások magas díját, a kiskutya eszmei értékét és azt a sok-sok gondoskodást, odafigyelést, amire a felnevelés során szükség van. A tenyésztők túlnyomó többsége még így sem tud annyit kérni, hogy nyereséget termeljen. Óriási eredmény, ha legalább nullszaldósra ki tudják hozni. A tenyésztés és a kiállításra járás ugyanis mindent elsöprő szenvedéllyé válhat: minél több a bevétel, annál több vagy drágább kiállításra lehet elmenni, drágább vagy távolabbi kanokkal lehet fedeztetni, és így tovább.

   A legtöbb tenyésztő ma már kizárólag adásvételi szerződéssel ad el kutyát. Ez hivatott védeni a kölyök, a vevő és az eladó érdekeit, s egyúttal garanciaként is szolgál. A garancia csak az esetlegesen bekövetkező kár kompenzációját garantálhatja, hiszen a legnagyobb jószándék mellett is csak remélni lehet, hogy a kiskutyából szép és egészséges felnőtt válik. Mi némileg eltérő feltételekkel adunk el kutyát hobbi és kiállítás/tenyésztési célra. Ami mindkettőnél megegyezik, hogy a kutyára fenntartjuk az elővásárlási jogunkat. A szerződések teljes terjedelmükben itt olvashatóak:

  • Hobbikutya
     

  • Kiállítás/tenyésztés
     

 Még néhány dolog, amire érdemes odafigyelni:

  • Mindig alaposan nézze meg a kutyust, mielőtt megvásárolja. Figyelje meg vannak-e betegségre utaló jelek, pl. hasmenés, puffadt has, erősen váladékozó szemek stb. Lehetőleg ne egyedül menjen kölyöknézőbe. Több szem többet lát.

  • 8 hetes kor előtt nem szabad elvinni a kiskutyát! (Még szerencsésebb, ha csak 10 hetesen kerül sor az elválasztásra. Természetesen látogatás már hamarabb is lehet tenni.) A kölyök életében nagyon fontos ez az időszak, hiszen ekkor sajátítja el a fajtársakkal való érintkezés alapszabályait.

  • 8 hetes korra legalább 2 oltáson, és 3-4 féregtelenítésen kell átesnie a kölyöknek! Ezt ellenőrizze az oltási könyvben! Minden oltás legyen állatorvos által aláírva és lepecsételve. Az oltási könyv legyen kitöltve.

  • A kölyök átadásával egy időben a következő dokumentumokat kell megkapnia: származási lap, oltási könyv, tulajdonosváltozást igazoló lap, adásvételi szerződés. Törzskönyv nélkül vásárolt kutyát később már nem lehet törzskönyveztetni!
     

   Ha Ön ezt az írást komolyan veszi, és a tanácsokat megfogadja, minden esélye megvan arra, hogy álmai kutyáját fogja megvásárolni.

Sok sikert kívánunk!

( forrás: Voice of Forest Kennel)

 



 
 

                                     © 2012-2013   Piece of Smile  -  Minden jog fenntartva!